Hírek

2018. augusztus 04-én a Fehér Bot Alapítvány Észak-hajdúsági és Tanyagondnoki Szolgálata megrendezte a már hagyománynak számító Kistérségi Gyermektalálkozóját kis ellátottjai és a munkatársak gyermekei számára. Ismét a hajdúdorogi Görög Demeter Művelődési Ház mozi udvara adott otthont ennek a nem mindennapi rendezvénynek.

Közel 120 gyermeket és hozzátartozóikat tudta vendégül látni a rendezvény, ahol mindenki megtalálta a neki való kellemes, mozgalmas kikapcsolódást. Dr. Szabóné Bokis Edina, a Fehér Bot Alapítvány elnök asszonya - szolgálatvezető asszony köszöntője után, az árnyas fák alatt, önfeledt játékkal vették birtokba a kisebbek a trambulint és a csúszdát, majd bekapcsolódhattak a kreatív foglalkoztató asztalok kínálta lehetőségekbe.

Itt kedvükre hajtogathattak szebbnél-szebb virágokat, színezhették kedvenc mesefiguráikat, ragasztgathattak képeket, de csillámtetoválásra és arcfestésre is sor került.
Később be lehetett kapcsolódni a pónifogatozásba, mely minden gyerkőc kedvence, hiszen tettek a szekérrel egy kört a városban, sőt a pónikat is megsimogathatták.

Miután visszaérkeztek a gyerekek, kezdetét vette a játékos sportversenyek sorozata. Hullahopp versenyben és seprűtáncoltató versenyben vehettek részt, majd sor került a labdaadogató és terelgető, célba dobó sorversenyekre, amit egy jó kis vizes versenyszám, a vízibomba hajító verseny üdített föl a nagy melegben.

A szabadtéri mozgásos játékokkal főként az a célunk, hogy az ép és fogyatékkal élő gyermekek közösen vegyenek részt minden versenyszámban, és felszabadultan együtt élvezzék a játék adta örömöket. Itt főként az elfogadás és az egymásra való odafigyelés kapott nagy hangsúlyt.
Természetesen nem maradhattak el az „édes” nyeremények sem, amit később fogyasztottak el a gyerekek. Miután a sorversenyek kivették az erőt a gyermekek és az őket segítő felnőttekből, kis pihenő után egy táncházzal zárult a délelőtt programja. A népi gyermekjátékok, így a kígyózók, kapuzók és páros táncok szintén nagy élményt nyújtott kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Idő közben elkészült a finom paprikás krumpli ebéd is, aminek elfogyasztása után, baráti beszélgetésekre került sor.

Köszönet illeti a Fehér Bot Alapítvány Észak – Hajdúsági Támogató Szolgálat és Tanyagondnoki Szolgálat segítő munkatársait, Szőke Lászlót és családját a pónifogatozás biztosításáért, majd Ilyés Ilona táncpedagógust, aki arcfestéseivel megelevenítette a gyermekek kedvenc mesehőseit és jó hangulatot varázsolt a népi játékokkal tűzdelt táncházzal.
Egy igazán mozgalmas, jó hangulatú délelőttöt tölthettek el együtt a gyermekek és hozzátartozóik, hisz ez a nap nekik és róluk szólt.

Karcagi Márta / művelődésszervező

A visegrádi Királyi Palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. A romjaiban is impozáns palotában a szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehettünk a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba 2018. június 22-én, a Fehér Bot Alapítvány ügyfeleivel és dolgozóival.

A palota története röviden:
A palota hosszú és hányattatott sorsa a XIV. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Nagy Lajos király, jelentős bővítéseket végeztetett és komoly palotává fejlesztette Károly Róbert szerény udvarházát, majd utóda, Zsigmond király idején fejeződtek be az építkezések. A palota igazi virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez köthető. Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. Ekkor épült a kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, köztük az épület leghíresebb dísze, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek.
Az épületet még a Jagelló királyok és Szapolyai János király is használta, de a visegrádi vár török kézre kerülése után a kirabolt és magára hagyott palota teljesen elnéptelenedett és pusztulni kezdett.

A palota kiállításai:

A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal, amelyből sajnos már nem a bor csorog, mint Mátyás király nagyszabású ünnepségeinek idején, és a kút is csak másolat. Az eredeti megmaradt részek a Kőtárban nézhetők meg. A kút sokunk számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról. (A gyermek Herkules feltehetően a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal).

A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei, amelyeket az épületegyüttes építéséhez hozzájáruló uralkodók korának stílusában alakítottak ki. A függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövényeket termesztenek, szép kilátás nyílik innen a Palotakertre, melynek közepén egy Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.
A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható.
A korhűen berendezett konyha mellett a kápolnában találjuk a híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet 1480-ból.
A pincében berendezett kőtárban a már említett dísz kutak eredeti maradványain kívül a palota erkélyének rekonstrukcióját is láthatjuk.

A királyi palotának a XIV. sz. végén kialakult épületegyüttese 3 fő részre tagolódott. Északon a palota kert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épület csoportot. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart, a nagy termeket magába foglaló észak-nyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó észak-keleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palota kápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a Kápolnateraszra.

A Visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából.
A vár a hegycsúcsot övező erődítés falakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost idehelyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.
A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az Asszonyház is.
A Fellegvárat az alsó várral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
A völgyzárófalakon vezetett a középkori, Esztergomból - Budáig tartó út, melyet északon a kapu torony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás Király uralkodása idején a várpalota szárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök - miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítása az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A palota színes kulturális programoknak is otthont ad, mégpedig a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak.
Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeuma található.
Közel 60 fős csoportunk kellemesen elfáradva, de élményekben gazdagon érkezett haza.

Karcagi Márta / művelődésszervező

FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS CSOPORT

Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása – FOF2018

A projekt célja az aktív korú fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci kondíciójának erősítése érdekében - motiválni őket képességeik kihasználására és fejlesztésére szolgáltatásaink segítségével, valamint a képességeiknek megfelelő munkába helyezés a foglalkozási rehabilitáció segítségével. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók, közintézmények, egészségügyi intézmények, illetve oktatási intézmények motiválása a lehetőségek biztosítására és elősegítésére érzékenyítések megtartásával. Két integrált rendezvényünk megtartása során megfelelő információk nyújtása a foglalkoztatásukkal, az akadálymentes munkakörnyezettel, és a hatékony munkahelyi kommunikációval kapcsolatban. A munkába állás fontos lépése a fogyatékos személyek esetében a környezet megfelelő befogadó képessége (mind fizikailag, mind felfogásban). A fogyatékos személy részéről pedig a megfelelő készségek felismerése és a hozzá illeszkedő végzettség megszerzése. Ezt a komplex folyamatot kívánjuk elősegíten i az érzékenyítések és a foglalkozási rehabilitáció együttes megvalósításával. Rendezvényeink színterein célcsoportjainkat együttesen kívánjuk motiválni a lehetőségek kiaknázására, mely a fogyatékos személyek képességeiben és foglalkoztatásában rejlik.

A projekt célcsoportja a fogyatékos személyek, munkáltatók és oktatási intézmények tanulói, dolgozói, önkormányzati dolgozói, egészségügyi ellátórendszer dolgozói.

A projekt során a következő szolgáltatások érhetők el térítésmentesen:

• Foglalkozási rehabilitációs tanácsadások:
  
  • szociális tanácsadás
  • álláskeresési tanácsadás
  • munkatanácsadás
  • rehabilitációs tanácsadás
  • pályaorientációs tanácsadás
• Nyílt munkaerő piaci munkáltatók megkeresése, bevonása
• Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezés
• Érzékenyítések – társadalmi szemléletformáló programok tartása
• Rendezvények:
  
  • munkáltatói fórum
  • információs nap
• Fogadó órák tartása partnerszervezeteknél

A projektbe jelentkezni a Fehér Bot Alapítvány irodáiban lehetséges a következő elérhetőségeken:

• 4026 Debrecen, Kossuth u. 42. tetőtér
• 4220 Hajdúböszörmény, Karap Ferenc u. 1.
• 4087 Hajdúdorog, Fogadó u. 3-5.
• 4080 Hajdúnánás, Dorogi u. 5.

A program a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.